GUMIZÁS - MILYEN JÓ JÁTÉK VOLT ÉS LEHET MÉG MA IS

A ’80-90-es évek gyermekei – főleg lányai – gyakran játszottak egy hosszabb, összevarrt, összecsomózott gumikötéllel. A gumiszalagon át- és ráugráshoz legalább hárman kellettek. Két játszótárs a lábaival kifeszítette a gumiszalagot, a harmadik pedig meghatározott módon ki-be ugrált, vagy ráugrott a gumira. Az sem okozott gondot, ha csak ketten voltunk a játékra, ilyen esetben egy székkel pótoltuk a harmadik személyt. Néha még egymagunk is nekiálltunk gumizni, és két székkel feszítettük ki a gumit. Ugye, emlékszel még erre? Alig vártuk, hogy az órák közötti szünetben kiszaladhassunk az udvarra, és ugrálhassunk.

A mai gyerekeket sokkal nehezebb kiküldeni a szabad levegőre. Ha mégis kimennek, a kezükben biztosan ott van a telefon vagy a tablet. Talán még nem is hallottak arról a játékról, amelyet a szüleik gumizásnak neveztek. Rajtunk múlik azonban, hogy megmutatjuk-e nekik. Talán még élvezni is fogják.

A játékhoz tehát szükség van legalább három személyre, 3-5 méter hosszúságú gumiszalagra (ahogy a köznyelv nevezi gatyagumira), amelyet csomózzunk össze. Az így kapott gumiszalagot két játékos kifeszít, vagyis olyan távolságra állnak egymással szemben, hogy a lábaik köré rakott gumi kifeszüljön. Az ő szerepük annyi, hogy a megfeszített gumit minden formáció után magasabbra helyezik a lábukon, hogy a harmadik, az ugráló dolgát megnehezítsék. Ha az ugráló játékos jól csinálja az adott sorozatot, akkor marad ő a játékban és mindig egyre magasabbra kerül a gumi. A bokánál feszítik ki legelőször, majd következik a térd, comb, csípő, derék, mell, akár nyakba is lehet a gumiszalagot rakni. Mindig egyre magasabbra kell ugrani. Nemcsak a gumiszalag közé és kívülre ugrásból áll a gumizás, hanem áthúzásokkal, ráugrásokkal, alatta való átbújással is lehet tarkítani, valamint a gumi magasságának növelésével lehet egyre nehezíteni a játékot. Ha az ugráló játékos eltéveszti az ugrást, vagy nem sikerül a mozdulat, akkor beáll az egyik gumit kifeszítő helyére, és aki eddig állt, ő kerül mozgásba.

A különböző ugrások kombinációjának nevet is adtak, így van a magyar, a japán, a német és az olasz ugrás is.

A szüleinktől sosem hallottuk, hogy gumiztak volna, és ha azt hitted gyermekkorodban, hogy ezt csak a magyar gyerekek játéka volt, nem így van. Eredete nem tisztázott, de talán Kínból indult el és bejárta az egész világot. Sőt még ma is többen játszák.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!