A család legokosabbja, az alig cseperedő, 12 éves Aladár zseniális képességekkel van megáldva: olyan készülékeket bütyköl, amelyekkel akár űrutazásokra viheti a pereputtyát, máskor 30. századi leszármazottjával (köb-ükunokájával, MZ/X-szel, avagy „Öcsivel”) lép kapcsolatba, és különféle modern holmikat kér tőle. Családtagjai azonban csak a legritkább esetben tudnak jól bánni az új eszközökkel és lehetőségekkel, s aztán ismét rajta a sor, hogy kihúzza őket a csávából.

Aladár egyetlen hű szövetségese Blöki kutyája, aki olykor kísérleteiben is segédkezik. A család további tagjai közé tartozik rettenthetetlen szigorra törő, kissé ügyefogyott atyja (Mézga Géza), jóságos, bár nem túl erős idegzetű anyja (Mézga Gézáné szül. Rezovits Paula) és enyhén hígagyú nővére (Kriszta) a macskájával (Maffia). Fontos szereplők még az ingerlékeny szomszéd (Máris), valamint a csupán szóban emlegetett Hufnágel Pisti, Paula fiatalkori udvarlója, akihez – amint azt minden egyes rész végén felemlegeti – sajnálja, hogy mégsem ment feleségül.

Az első négy részt 1968-ban mutatták be a Magyar Televízióban. Pénzhiány miatt a gyártás félbeszakadt. Az 1968-as annecyi fesztiválon Macskássy Gyula megismerkedett Georges de la Grandière francia producerrel, aki pótolta a hiányzó összeget, így 1969-ben elkészülhetett az első széria. A Pannónia Filmstúdió súlyos anyagi gondokkal küszködött, de érkezett segítség a folytatáshoz: Nepp József az Animációsfilm-készítők Nemzetközi Szervezetének tagja lett. Számos külföldi bemutató következett, és nagyon sok kapcsolat született a külföldi, befolyásos producerekkel és forgalmazókkal, ezzel elkészülhetett a második széria 1972-ben, amit 1974-től vetítettek. 1978-ban a harmadik sorozat is elkészült, amit 1980-ban vetítettek.

A mese sikerét a cselekménynek, a dramaturgiának és persze a képi világának köszönhette, na meg a szinkronhangoknak, amely igazán különlegessé tették.

(Forrás:szodasszifon.hu;wikipedia.org/Fotó:youtube.com)