Náci gabonakörök

A II. Világháború során az amerikaik féltek egy esetleges német támadástól, így amikor a keleti parton furcsa szimbólumok jelentek meg a gabonában, sokan aggódni kezdtek. Fontos amerikai nagyvárosokra mutató nyilakat és különböző alakzatokat találtak farmokon, amit az újságok persze felfújtak, még nagyobb riadalmat keltve.

A félelem mellett a bizalmatlanság is nőtt: a tanyaszomszédok gyanúsan néztek egymásra. Attól féltek, hogy német besúgók mellett élnek.

Nem sokkal később kiderült, hogy a gabonakörök véletlen alakultak ki: zsákba csomagolt műtrágyákat dobáltak ki farmerek a traktoraikról, amik a napon kiszáradtak. Csak a véletlen műve, hogy az emberek alakzatokat láttak bele.

Daisy Alexander végrendelete

1949-ben Jack Wurm, egy szakácsként dolgozó, visszafogottan élő férfi talált egy üvegpalackot, benne egy papírfecnivel a tengerparton. Kinyitotta, és egy végrendeletet talált benne, amiben ez állt:

" Hogy elkerüljem a félreértéseket, a vagyonomat arra az emberre hagyom, aki megtalálja ezt a palackot. Az ügyvédemmel, Barry Cohennel fele-fele arányban osztozkodhat rajta." Daisy Alexander, 1937. június 20.

Wurm nem vette komolyan az írást mindaddig, amíg néhány hónap múlva nem találkozott pár barátjával, akik londoni katonai szolgálatból tértek haza. Az egyik azt állította, hogy ismeri Alexandert, aki valóban belehalt egy bombázás során szerzett sérüléseibe – és 12 millió dolláros vagyona volt.

A megtaláló megkereste az ügyvédet, aki valódinak találta az írást. Meg is állapodtak, hogy az elhunyt akaratának megfelelően 6-6 milliót örökölnek. A sztorit felkapták az újságok, hetekig mindennapi téma volt a történet.

Egy akadálya volt csak, hogy pénzhez jussanak: nyoma sem volt annak az ingatlannak, ami állítólag Alexanderé volt. Később találtak egy másik végrendeletet is, amiben Alexander az unokaöccsére és unokahúgára hagyta mindenét.

Wurm 1987-ben halt meg, rá hagyott pénz nélkül.